Payday Loan

Dr. Benkő Ágnes szemész főorvos

dr Benkő Ágnes
szemész főorvos

Rendelési idő

Hétfő: 14.00-18.00
Kedd: 16.00-18.00
Szerda: 09.00-17.00
Csütörtök: 16.00-18.00
Péntek: 11.00-17.00
Szombat:  10.00-12.00 
Szép Kártya elfogadóhely
Erzsébet Utalvány elfogadóhely
Dr. Card Kedvezménypont

Keresés

Munkavédelem

Monitor előtt dolgozik munkaideje nagy részében? Olvassa el a képernyő előtti munkavégzésről szóló cikkünket!
Tovább...

Videoolvasó

Ön vagy családtagja gyengén látó? Ismerkedjen meg az olvasást megkönnyítő videoolvasó készülékkel! Tovább...

Képernyő előtti munkavégzés

Mennyit köteles megtéríteni a munkáltató abból az összegből, amelyet a képernyő előtt munkát végző munkavállaló a szemüvegéért fizetett?

2003. január 1–től kötelező
Ez az új jogszabály a 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról. (A rendelet a Magyar Közlöny 113. számában jelent meg.)

A rendelet több olyan új szabályt tartalmaz, amely az előírások betartását, az egységes értelmezést segíti elő. Az 1. §–ban találhatók a meghatározások, amelyek szerint megítélhető, hogy milyen munka tekinthető képernyő előtti munkavégzésnek, ezzel együtt milyen munkára, munkahelyre és munkáltatóra terjed ki a rendelet l, mely eszköz tekinthető “képernyős eszköznek”.

Új szabályként a rendelet pontosan megadja a “képernyős munkakör” és a “képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg” fogalmát, ezzel nagyban elősegíti az eddig legnagyobb vitát kavaró kérdés (milyen összeget köteles megtéríteni a munkáltató, hogy a képernyő előtt munkát végző munkavállalónak szüksége van szemüvegre?) megoldását.

1. Képernyő előtti munkavégzés fogalma

Változatlan maradt tehát a képernyő előtti munkavégzés meghatározása: aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ – képernyő előtti munkát végez.

Képernyős eszköznek minősül:

  • a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, (függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól),
  • a képernyős munkahely olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhatnak adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz, mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok,
  • ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.

Kivéve:

  • a járműve, munkagépek, szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszereket
  • az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket
  • hordozható rendszereket, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak
  • számológépeket, pénztárgépeket(!) és olyan egyéb készülékeket, amelyek adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva
  • továbbá az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépeket.

2. Képernyős munkakör fogalma

Tovább finomítva a “képernyő előtti munkavégzés” fogalmát, a rendelet meghatározza hogy az a munkakör tekinthető képernyős munkakörnek, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
A képernyő előtt munkavégzés szabályait kell alkalmazni minden munkáltatóra, ha munkavállalóinak munkája képernyő előtti munkavégzésnek minősül, illetve olyan munkavállalókat foglalkoztat, akiknek munkakörre képernyős munkakörnek számít.

3. A képernyő előtti munkavégzés kockázatai

A munkáltató kötelezettsége az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése alapján (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) felmérni s megbecsülni, valamint értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Ugyancsak munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbiakban felsorolt kockázatok előfordulásának rendszeres vizsgálatát:

  • látásromlást előidéző tényezők,
  • pszichés (mentális) megterhelés,
  • fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

4. A képernyő előtti munkavégzés törvényileg megengedett időtartama

Igen sokszor vita tárgyává vált az a kérdés, hogy mennyi időnként és milyen időtartamra kell megszakítani a képernyő előtti munkát – holott erről már az eredeti rendelet is tartalmazott konkrét előírást. A rendelet kettős tiltás alkalmaz, egyrészt előírja, hogy az óránkénti 10 perces szünetet biztosítani kell, és ezeket az időtartamokat összevonni nem lehet. Másrészt tiltásként fogalmazza meg, hogy a képernyő előtti munkavégzés időtartama a napi 6 órát nem haladhatja meg. Ehhez tényként rögzíti, hogy a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy ezek az előírások betarthatók legyenek.

5. A képernyő előtti munkahely kialakításának minimális követelménye

A módosítás nem érinti (azaz nem helyezi hatályon kívül) a rendeletnek “a képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeiről” szóló 3. sz. Mellékletét, tehát a munkáltatónak változatlanul kötelezettsége gondoskodni megfelelő

  • képernyőről,
  • billentyűzetről,
  • unkaasztalról, munkaszékről,
  • képernyő előtti munkavégzésre alkalmas környezetről (térkövetelmények, megvilágítás, tükröződés és fény–visszaverődés, sugárzás–, zaj–, és klímaviszonyok)
  • az optimális ember-gép kapcsolat megteremtetésről (pl. megfelelő szoftver tervezésével, illetve kiválasztásával, valamint a képernyős munkafeladatok megtervezésével)

6. A képernyő előtti munkához minimálisan szükséges, éleslátást biztosító szemüveg fogalma, biztosítása

A képernyő előtti munka – nagyon sok esetben – folyamatos látásromláshoz vezet, és ennek következtében az ilyen munkát végzők egy–két évente kénytelenek szemorvoshoz fordulni. A módosítás előtti előírások is tartalmazták a munkáltatók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, a vita abban állt, hogy milyen időközönként kell biztosítania a munkavállaló látásának vizsgálatát, valamint, hogy ha a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzés miatt kénytelen speciális (éleslátást biztosító) szemüveget viselni munka közben, ki viseli a költségeket és milyen mértékben.

A módosítás azzal segíti elő a vitás kérdések tisztázását, hogy meghatározza a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg fogalmát, továbbá újraszövegezi a sokat vitatott 5–6. §–okat, ennek következtében – anélkül, hogy újabb vitákat kavaró összeghatárokat írna elő – rögzíti a munkáltató ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.

Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret.

A rendelet szerint a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse nem sorolható ebbe a kategóriába. Ebből következően, akik eddig is szemüveget viseltek, és napi 4 óránál többet töltenek munkavégzéssel a képernyő előtt, nem biztos, hogy igényt tarthatnak költségeik megtérítésére, ha szemüveget kell váltaniuk. Ha szakorvosi vizsgálat megállapítja, hogy látásuk romlása/változása munkavégzésük során alakult ki, és emiatt kellett cserélni eddig viselt szemüvegüket, akkor joggal várhatják el munkáltatójuktól, hogy részükre biztosítsa a rendelet által előírt minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget.

Ha azonban – és ehhez valóban elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat – a szakorvos megállapítja, hogy a látás megromlása/változása nem a képernyő előtti munka következménye, hanem egyéb (pl. élettani) tényezők okozták, a munkavállaló nem követelheti, hogy biztosítsa munkáltatója számára a rendelet által előírt szemüveget.

7. A módosítás részletes előírásokat ad az orvosi vizsgálatokra vonatkozóan, előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni.

A munkavállaló az erről szóló jogszabály – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről – szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles e vizsgálaton részt venni.

A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Szemészeti szakvizsgálatra akkor van szükség, ha az orvos megállapítása szerint a munkavállalónak képernyő előtti éleslátást biztosító szemüvegre van szüksége.

A szakvizsgálat pontosságának elősegítése érdekében a beutalóban meg kell jelölni a munkakört és annak szükséges mértékű leírását is.

Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:

  • a módosító rendelet 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,
  • ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia,
  • az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett,
  • más esetekben is, különösen, ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.

8. A képernyő előtti munkavégzés szabályozásának történetéhez hozzá tartozik, hogy az eredeti rendelet 6. §–a okozta a legtöbb bizonytalanságot, mivel a munkáltatói költségtérítés mértékét egy meg sem jelent “külön jogszabály” szerint kívánta rendezni, valamint a hatályba lépés is – éppen a külön jogszabály hiánya miatt – tisztázatlan maradt.

A módosító rendelet a munkáltatói kötelezettséget nem a költségtérítés előírásában határozza meg, hanem előírja a munkáltatónak, hogy a szükséges (a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító) szemüveget, mégpedig a minimálisan szükséges mértékben – kell biztosítania.

Ehhez – mint már az előzőekből is kitűnik, szemészeti szakvizsgálat szükséges, melynek eredményeképpen kiderül, hogy a munkavállalónak szüksége van a képernyő előtti munkavégzéshez megfelelő szemüvegre, illetve kontaktlencsére, vagy hogy az eddig használt szemüveg (vagy kontaktlencse) nem megfelelő.

A minimálisan szükséges mérték adott – hiszen az orvos (a beutalóból megismervén a képernyős munkakör tartalmát) előírja a szemüveg pontos paramétereit; az ehhez szükséges szemüvegkeretet (szintén a minimálisan szükséges mértékben) a munkáltatónak kell biztosítania. Nem háborodhat fel a munkavállaló, ha a munkáltató a legolcsóbb árfekvésű keretet hajlandó megtéríteni.

A viták elkerülése végett célszerű a térítésről kollektív szerződésben rendelkezni, és rögzíteni például, hogy a munkavállaló meghatározott összeget kifizet a keretre, az azon felüli részt a keret árából a munkavállaló viseli. Az üveg, illetve a kontaktlencse esetében ilyen részletezést nemigen lehet tenni, mert ezeket az orvos határozza meg, legfeljebb arról lehet megállapodni, hogy a szemüveg illetve kontaktlencse extra tulajdonságait a munkavállalónak kell állnia.

Ezért rendkívül fontos, hogy az orvos pontosan előírja, milyen szemüveget/kontaktlencsét kell viselnie a munkavállalónak a képernyő előtti munkához, hiszen előfordulhat, hogy a munkavállalónak (ahhoz, hogy ne romoljon tovább a szeme) éppen egy teljes tér–, és éleslátást biztosító szemüvegre van szüksége. Ugyanakkor mindnyájan tudjuk, hogy általában a térlátást biztosító ún. multifokális szemüveg sokkal többe kerül, mint az ún. bifokális (amely írásos dokumentumok és a képernyő olvasásában, egy függőleges irányú éleslátást segíthet elő).

Azonban előfordulhat, hogy a képernyős munkakörben dolgozó munkavállaló látásának romlása éppen azon okból merül fel, hogy bifokális szemüveggel nem képes a szükséges éleslátást elérni, ezért van szüksége a multifokális szemüvegre. Ebben az esetben az orvos által előírt tulajdonságokkal rendelkező szemüveget kell megkapnia és a munkáltató ezt köteles megtéríteni (mert adott munkavállaló esetében ez a “minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveg).

9. A munkáltatóknak tudniuk kell, hogy a képernyő előtti munkához szükséges, éleslátást biztosító szemüveg/kontaktlencse (mivel azt nem állandóan viselik, csak a képernyő előtti munkához!) védőeszköznek számít, tehát nem kell utána megfizetni a személyi jövedelemadót! (1995. évi cXVII. törvény 1. sz. melléklet,8 .8. pont), továbbá, mint természetbeni juttatás nem képez munkáltató járulékalapot (1997. évi LXXX. törvény 4.§ k) pont)

 

Nyitvatartás

Hévíz Zalaszentgrót
H:
10.00-18.00 -
K: 10.00-18.00 08.00-15.00
Sze: 09.00-17.00 -
Cs: 10.00-18.00 08.00-15.00
P: 09.00-17.00 -
Szo: 10.00-12.00 -

Elérhetőség

Üzlet: +36-83/340-887
Mobil: +36-30/590-1282
Rendelő: +36-20/978-2348
Cím: H-8380 Hévíz,
Petőfi u. 11-13. (térkép)
H-8790 Zalaszentgrót,
Egészségügyi Központ Dózsa Gy. út 7. (térkép)

Rendelési idő

Hétfő: 14.00-18.00
Kedd: 16.00-18.00
Szerda: 09.00-17.00
Csütörtök: 16.00-18.00
Péntek: 11.00-17.00
Szombat: 10.00-12.00